BEVEZETÉS, ELŐZMÉNYEK
Képviselői önálló indítvány nyomán (1) (Dr. Selmeczi Gabriella, H/ 4036, Budapest, 2015. március 24.) az országgyűlés a 20/2015. (V. 4.) OGY határozatával a magyar védőnők napjáról döntött (2): „Az Országgyűlés tiszteletét kifejezve a lakosság magasabb szintű ellátása érdekében egészségmegőrző, egészségnevelő, felvilágosító, anya-, gyermek-, ifjúság-, család- és nővédelmi tevékenységet folytató, hivatását gyakorló szakemberek előtt, a Magyar Örökség Díjas Magyar Védőnői Szolgálat megalapításának 100. évfordulója alkalmából 2015. június 13. napját a magyar védőnők napjává nyilvánítja. Az Országgyűlés felhívja az érintett egészségügyi szolgáltatókat, intézményeket, társadalmi szervezeteket, és egyúttal felkéri a lakosságot, hogy a védőnői szolgálat megbecsülésének kinyilvánításaként 2015. június 13. napját közösen, méltó keretek között ünnepeljék meg.” (1,2)
Az indokolásban többek között szerepel, hogy az anya- és gyermekvédelem korábbi hagyományai, a XIX./XX. századforduló Magyarországának járványügyi, társadalmi, gazdasági, demográfiai változásai keltették életre a védőnői hálózatot, melyek napjainkig meghatározzák a célokat, elveket és módszereket. A megalakulás két főcélkitűzése a csecsemőhalandóság csökkentése és a nemzet számbeli erősbítése volt. A védelem fő elve, hogy az anya nem kerülhet rosszabb gazdasági helyzetbe akkor, amikor világra hozza és neveli gyermekét. Az anyát és magzatát minden lehetséges eszközzel meg kell óvni a szülés körüli veszélyektől, lehetővé kell tenni, hogy minden anya képes legyen szoptatni csecsemőjét. A védőnők fő célkitűzése az általuk gondozott családok, különösen a nők, csecsemők, gyermekek, fiatalok egészségének védelme, megőrzése, fejlesztése. A védőnő fő tevékenysége, a tanácsadás módszerével végzett megelőzés, humánus, segítő szemléletű, családközpontú gondozás, amelynek alapértékei az elfogadás és a segítségnyújtás. (1)
A Magyar Család- és Nővédelmi Tudományos Társaságot (MCSNTT) (3) érte az a megtiszteltetés, hogy a rendezvény egyik főszervezője lehetett.
Jelen közleményben az Országház Felsőházi termében megrendezésre került 100 éves védőnői szolgálat jubileumi ünnepségről emlékezünk meg, tisztelettel adózva, emléket állítva a múlt és jelen mindazon szakembereinek, akiknek bárminemű része volt a napjainkban már a Hungarikumok körébe tartozó (A Hungarikum Bizottság 2015.04.23-i döntése alapján a Hungarikumok Gyűjteménye kiemelkedő nemzeti értékkel bővült. Az idén 100 éves, Magyar Védőnői Szolgálat, mint nemzetközileg is egyedülálló, tradicionális ellátási rendszer, bekerült a Magyar Értéktárba, nemzeti büszkeségeink között tudható.(4)) Magyar Védőnői Szolgálat létrejöttében, fennmaradásában, fejlődésében.
Jelen közleményt a jövő egészségfejlesztésével foglakozó szakembereinek is szánjuk hiteles történelmi forrásként. Úgy gondoljuk, hogy az Egészségfejlesztés folyóirat méltó helye a megemlékezésnek, hiszen tanulmányaival évtizedek óta szolgálja a védőnői szolgálat által is megfogalmazott célok megvalósulását.
A CENTENÁRIUMI ÜNNEPSÉG
A „100 éves a Magyar Védőnői Szolgálat” ünnepi rendezvény a Magyar Védőnők Napja tiszteletére 2015. június 13-án 10 órakor, a Magyar Országház Felsőházi termében (1037 Budapest, Kossuth Lajos tér 1-3.) került megrendezésre. Védnöke Kövér László, az Országgyűlés elnöke volt.
Az ünnepséget megtisztelte jelenlétével, ünnepi köszöntőjével Kövér László, az Országgyűlés elnöke, Balog Zoltán az Emberi Erőforrások minisztere, Zombor Gábor az egészségügyért felelős államtitkár, Bábiné Szottfried Gabriella, a centenáriumi programsorozat koordinátora, és Párducz László, az MCSNTT elnöke. Az ünnepségen részt vettek, az Országgyűlés Népjóléti Bizottsága képviseletében Dr. Bene Ildikó, a Parlament Népjóléti bizottságának alelnöke, a szakma vezető szakemberei, a védőnőképző intézmények dékánjai, területen dolgozó védőnők, összesen mintegy 400 résztvevő.
A jövő védőnő generációja, a Semmelweis Egyetem Egészségtudományi és Miskolci Egyetem Egészségügyi Karának védőnőhallgatói képviseletében, háromféle egyen viselet bemutatásával tisztelgett a múltat idézve a rendezvény egész ideje alatt, a védőnői szolgálat és a védőnőképzés hagyományai előtt.
A Stefánia Szövetség védőnőinek egyen öltözéke a földig érő, hosszú ujjú, elegáns sötétkék ruha, a fehér gallér és mandzsetta, valamint a különleges szabású kalap azt az alázatot, fegyelmet, önzetlen odaadást és tisztaságot képviseli, amely a kezdetektől fogva áthatja a védőnői hivatást.
A Zöldkeresztes Egészségvédelmi Szolgálat védőnői a közszolgálatban mindig egyenruhát hordtak, karjukon hivatásuk szimbólumával, a zöld kereszttel. Megjelenésük tisztaságával és kellemességével bizalmat keltettek és példát is mutattak.
A Miskolci Egyetem Egészségügyi Karán, a 280 éves selmeci diákhagyományokhoz igazodva, 2004-től a hallgatók saját kari egyenruhát viselnek, melyet az első védőnői szolgálat fővédnöke, Stefánia belga királyi hercegnő tiszteletére, Stefánia ornátusnak neveztek el. A jobb karon arany színnel hímzett kehely és kígyó látható, amely az egészségtudományokat jelképezi.
Szöllősi Györgyi (MTVA), az ünnepség moderátorának köszöntője után Kövér László, az Országgyűlés elnöke a beszédében úgy fogalmazott, „Jelképes történelmi adósságot rónak most le a védőnők felé, amikor a százéves védőnői szolgálatot köszöntik. A védőnői szolgálat azon intézmények közé tartozik, amely a zaklatott történelmi korszakok és politikai rendszereken át folyamatosan végezte tevékenységét és fejlődött. A védőnői szolgálat ma alapintézmény, felbecsülhetetlen értékű emberi hálózat.” (5)
Balog Zoltán, az Emberi Erőforrások minisztere ünnepi beszédében kifejtette, „A védőnői szolgálat fennállásának száz éve alatt a védőnők bebizonyították, hogy sokkal többek eredeti vállalásuknál, hiszen egy személyben néha orvosok, pszichológusok, tanítók, lelki támaszt nyújtók a gondozott családoknak. A védőnőknek fontos szerepük van az élet védelmében, és ez leginkább azokon a hátrányos helyzetű településeken mutatkozik meg, ahol sok minden más is „fenyegeti az életet, a megélhetést”. A védőnők egyfajta civilizációs végpontok is, és ha a szolgálat munkatársai ott vannak a végeken, akkor nagyobb az esély arra, hogy ott vonzóbb, élhetőbb lesz az élet.” (5)
Az ünnepségen az idén alapított Védőnői szolgálatért-díjban egy (Dobos Lajos Józsefné), Batthyány-Strattmann László-díjban –annak adományozható, aki szakmai vagy közszolgálati munkájával hozzájárult az egészségügyi ellátás fejlesztéséhez, e tevékenysége során elért kimagasló teljesítménye elismeréseként– hét (Csordás Ágnes Katalin, Dr. Kiss-Tóth Emőke, Miklósné Ballagó Katalin, Milisitsné Tátrai Beatrix, Somogyiné Rapp Zsuzsanna, Soósné Dr. Kiss Zsuzsanna, Timár Tiborné), és Pro Sanitate-díjban –az egészségügyi ellátás érdekében kifejtett kiemelkedő szakmai vagy közszolgálati tevékenységért adományozható– tizenkét (Ferencz Irén, Dr. Galgóczy Béláné Rózsa Jolán Aranka, Gerlachné Novák Ágnes, Görögné Tordasi Veronika, Mocsári Márta, Orosz Lászlóné, Prémné Koczner Éva, Rabné Farkas Judit Erzsébet, Radnics Lászlóné, Schnörch Péterné, Schnörch Péterné, Váczi Lászlóné) védőnő részesült. A díjakat Balog Zoltán miniszter és Zombor Gábor államtitkár adták át a díjazottaknak.
Zombor Gábor egészségügyért felelős államtitkár az ünnepségen bejelentette, hogy „a szakmai kollégiumi rendszeren belül önálló védőnői tagozat jön létre, és a vállalkozásban dolgozó védőnők is mentesülhetnek az iparűzési adó megfizetése alól. Az elmúlt időszakban olyan kapcsolatrendszer alakult ki a védőnői szervezetekkel, amely komoly reményre ad okot, és az alapellátási törvénytervezet egyik fontos célja, hogy a védőnői szolgálatot megerősítse. Számítanak a védőnőkre a népegészségügyi szűrőprogramok lebonyolításában, amelyre 15 milliárd forintot tudnak a jövőben elkölteni.” (5)
Bábiné Szottfried Gabriella, a centenáriumi programsorozat koordinátora „A védőnői
hivatás, mint hungarikum” c. előadásában hangsúlyozta, hogy hazánkban a gyermek- é családvédelem egyedülálló módon, a 100 éve fennálló magyar védőnői szolgálaton keresztül valósul meg. A szolgálat fennállásától kezdve folyamatosan megújult, igazodott a társadalom igényeihez, elvárásaihoz, széles kapcsolati rendszer alakult ki körülötte. A gondozási folyamatban a fő hangsúly a prevención van. A családokkal kapcsolatban álló védőnők magasan képzett, komplex, interdiszciplináris tudással bíró, diplomás szakemberek. A Magyar Örökség Díjas (2013. év), Kiemelt Nemzeti Értékké (2014. év), majd Hungarikummá (2015. év) nyilvánított Magyar Védőnői Szolgálat olyan nemzeti kincsünk, amire méltán lehetünk büszkék. (6)
Dr. Jakab Zsuzsanna, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) európai regionális
igazgatójának videó üzenetében köszöntötte a résztvevőket.
A köszöntő beszédek után Borovics Tamás, a Szegedi Nemzeti Színház színművésze
(Kosztolányi Dezső: Nők, Móra Ferenc: Szeresd a gyermeket!), és Fehér Lili, a „Dunakanyar Hangja 2015” győztes váci énekesnője felemelő előadásaival (Hallelujah – Leonard Cohen, Szeretet él – Gáspár L., Játssz még – Katona Klári, Hosanna – Hillsong, folytatódott az emelkedett hangulatú ünneplés. Erre az alkalomra írta Loksa Levente a Védőnők dalát, amelyet szintén Fehér Lili adott elő saját zongorakísérettel.
Dr. Párducz László, az MCSNTT elnökének záró előadása egy időutazás volt a múltból a jelenbe. Elmondta, hogy „a XX. század fordulóján, Magyarországon –társadalmi, gazdasági, demográfiai, népmozgalmi változások hatására– az országos anya- és csecsemővédő szervezet alakuló ülésén, a hazai gyermekgyógyászat kiválóságainak –Heim Pál és Bókay János vezetésével– egyetemi tanárok és képviselők, az alapszabályok elfogadása után, megalakították az első magyar, országos anya- és csecsemővédelmi szervezetet, az Országos Stefánia Szövetséget. Elnökként Apponyi Albertet, a fővédnöki tisztségre pedig a névadó Stefánia belga királyi hercegnőt jegyezték be. Akkor vasárnap volt, 1915. június 13-a, délelőtt 11 óra. A budapesti Újvárosháza közgyűlési termében gróf Lónyai Elemérné, Stefánia hercegnő örömmel üdvözölte a nemes lelkű hazafiakat. Ők mélységes hazaszeretetük és őszinte emberbaráti érzéseik alapján, erős szövetséget kötöttek a nemzettel. Megérezték, hogy feladatuk –az anyák és csecsemők védelmének érdekében– egy országos mozgalom szervezése, amely újabb bizonyítéka határtalan szeretetüknek és a mérhetetlen hálának, kötelességtudó, önfeláldozó vitéz fiaink és testvéreink millióival szemben. „Álljon fenn a Stefánia Szövetség –népünk javára, a család védelmére, a jövő nemzedékének felvirágzására– árassza el mindenüvé jótékonyságának sugarait, és hozzon áldást minden szűkölködő otthonnak.” (7)
A gondokat akkor is, és most is ismerjük. 100 év alatt a világ megváltozott, módosultak a határaink, de az anya- és csecsemővédelem magyar nemzeti és országos ügy maradt.
Országos csecsemőhalálozásunk jelenleg európai színvonalú, mindössze 4,9‰, míg a megalakulás időszakában Budapesten 15‰, a falvakban 25‰ volt. (8) Ezen arány javulása jelentős mértékben a szülész-nőgyógyászok, gyermekgyógyászok és védőnők közös áldozatos munkájának köszönhető. Erre az együttes erőfeszítésre utalt Dr. Párducz László MCSNTT elnök is az előadásában: „Tisztelet és főhajtás a közösségi szellemben való gondolkodásuk előtt… Tudják, nagyon jól tudják, teljesen mindegy, hogy szekeret vagy hintót húznak a lovak, ha egymásnak esnek, úgy a szekér, mint a hintó, az árokban vagy a szakadékban köt ki.” (7)
A védőnői szakma elnevezése és a „védőnő” kifejezés Tauffer Vilmos szülész-nőgyógyász professzortól származik, aki 1917. október végén, az egyik előadásában, a védőnőkről kifejtette, hogy „ilyen munkára csak melegszívű és intelligens nő való, ki e veleszületett és belenevelt értékes lelki tulajdonságokhoz még hozzá tanulta, amit higiénés gyermekápolási és szociális szempontból tudnia szükséges avégből, hogy az anyáknak és csecsemőknek támogatója lehessen a család és a nemzet érdekében”. (8)
A Magyar Család- és Nővédelmi Tudományos Társaság által alapított Tauffer-díj valahol tisztelgés a Professzor Úr, és későbbi követőinek munkája előtt.
A szakmát a két világháború között társadalmilag megbecsülték, a „Zöldkereszt”-es időszakban jelentős volt az állami szerepvállalás a védőnők életkörülményeinek biztosítása terén.
A 100 éves születésnap egy közösségben jelent valamint. Kormányunk az Országházban, a hely méltóságával, hangulatával és áradó szépségével az érzéseinket elindítva rádöbbent mindenkit, hogy a védőnőknek milyen fontos feladatuk, küldetésük van. A korabeli védőnők munkáját folytatva sok esetben elődeikhez hasonlóan nemcsak az életvitelüket, a meggyőződéseiket, az életútjukat adják a védőnői hivatásért. Sok száz és ezer, nagy és példamutató egyéniség előtt tisztelegtünk ma, akik felelősséget vállaltak és vállalnak másokért, ápolják a családi kötelékeket, örömmel fogadják az újszülötteket. Szeretettel, megbecsüléssel és tisztelettel fordulnak a magyar anyákhoz. Őriznünk kell ezeket az értékeinket, amelyek közös kincseink, és amelyekre joggal lehetünk büszkék mi, magyarok, hiszen ez sehol máshol nincs Európában.
A folytatás az összefogás erejében rejlik. Ennek szép példája az a szoros együttműködés, amely a Magyar Család- és Nővédelmi Tudományos Társaság és a védőnők közt jött létre az elmúlt években. (7)
Értéket képviselni Hungarikumként, eszmékhez igazodni, nem könnyű dolog. Ahogy Tauffer Vilmos megfogalmazta: „..be kell hatolni a nép közé, a hajlékában kell felkeresni őt…”. Az ügy nem veszhet el, ma is aktuális: „a tanítás, oktatás mellett elsősorban minden olyan körülmény elhárítása, mely a jövő generáció fejlődését és életképességét kórosan befolyásolhatja”. (8)
Goethe Faustjának elején érezhettük azt a sugallatot, hogy a boldogságot az érzéki örömök nyújtják. Faust rádöbbent arra, hogy a pillanat elillanó gyönyöre nem boldogítja az embert. Goethetől megtudhattuk azt, amit a magyar védőnők képviselnek: a boldogság lényege mások boldogításában rejlik. (7)
A zárszó után a Magyar Örökség Díjat gondozó szervezet hozzájárulásával a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara a centenáriumi ünnepség tiszteletére elkészíttette a Védőnői Szolgálat tevékenységének elismerésére adományozott Magyar Örökség Díj Arany Korona másolatának kitűzőjét, melyet az ünnepég minden résztvevője ajándékba megkapott.
Az MCSNTT nevében az elnökünk szavaival búcsúzunk el az Egészségfejlesztés szakmai folyóirat, mint a védőnői munkához sok tekintetben hasonló feladatokat felvállaló, nemes célokat kitűző, a családok egészségfejlesztésével foglalkozó állandó rovattal bővült szakmai folyóirat Olvasóitól: „Kívánom: adassék meg ez az öntudat, ez az erő, amely ezt a 100 éves szolgálatot jellemzi. Adja Isten, egy évszázad múlva a jövő védőnői elmondhassák, hogy kétszáz éve azt teszik, amit elkezdtek, és a működésük pótolhatatlan. Így legyen!” (7) Hasonlóakat kívánunk az egészségfejlesztéssel foglalkozó minden szakembernek is.
Végezetül az MCSNTT nevében mindenkit szeretettel várunk a 2015. szeptemberi jubileumi kongresszusunkon. Bővebb információ a www.novedelem.hu honlapon olvasható.
FELHASZNÁLT FORRÁSOK
1.http://www.parlament.hu/irom40/04036/04036.pdf (2015-07-09 20:00)
2.http://www.complex.hu/kzldat/o15h0020.htm/o15h0020.htm#kagy2 (2015-07-13 11:19)
3.http://novedelem.hu (2015-07-13 13:14)
5.http://www.kormany.hu/hu/emberi-eroforrasok-miniszteriuma/hirek/meg-kell-becsulni-a-vedonok-altal-kepviselt-ertekeket (2015-07-09 20:52)
6.Bábiné Szottfried Gabriella: A védőnői hivatás, mint Hungarikum, Magyar Védőnői
Szolgálat Centenáriumi Ünnepsége előadás, Budapest, Országház, 2015.06.13.
7.Dr. Párducz László: MCSNTT elnöki köszöntő a Magyar Védőnői Szolgálat Centenáriumi
Ünnepsége alkalmából előadás, Budapest, Országház, 2015.06.13.
8.Kahlichné Dr. Simon Márta: A védőnői hivatás története, Medicina Könyvkiadó 2015
http://www.kormany.hu/hu/emberi-eroforrasok-miniszteriuma/hirek/meg-kell-becsulni-a-vedonok-altal-kepviselt-ertekeket, 2015-07-09 20:52
Fotó: Bartos Gyula
Soósné Dr. Kiss Zsuzsanna Ph.D., főiskolai docens¹, MCSNTT vezetőségi tag, Bábiné Szottfried Gabriella, IT Védőnői rendszerek fejlesztését támogató szakember2, MCSNTT vezetőségi tag, Dr. Párducz László, osztályvezető főorvos3, MCSNTT elnök, Dr. Bitó Tamás Ph.D., egyetemi adjunktus4, MCSNTT főtitkár
1 Semmelweis Egyetem Egészségtudományi Kar,
Egészségfejlesztési és Klinikai Módszertani Intézet,
Egészségtudományi Klinikai Tanszék
² Országos Tisztifőorvosi Hivatal
3 Békés Megyei Pándy Kálmán Kórház Szülészet-Nőgyógyászati Osztály
4 Szegedi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar,
Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika
Levelezési cím
Soósné Dr. Kiss Zsuzsanna
Semmelweis Egyetem Egészségtudományi Kar,
Egészségfejlesztési és Klinikai Módszertani Intézet,
Egészségtudományi Klinikai Tanszék
Cím: 1088 Budapest Vas utca 17.
Tel.: +36 1 486 5978, e-mail: soosne@se-etk.hu